Önismeret

Ha beleszólásom lehetne az oktatási rendszerbe, akkor biztosan teljes mellszélességgel kiállnék amellett, hogy az általános iskolai alaptantervbe bekerüljön az önismeret, mint különálló "tantárgy". Tudom, hogy érintőlegesen beszélgetnek osztályfőnöki órán valami ilyesmiről, és az "erkölcstan" is foglalkozik valamelyest ezzel, de ez más lenne! Sokkal könnyebbé tehetné a felnőtt életbe való bekapcsolódást az, ha a gyerekek pályaválasztás előtt az életkoruknak megfelelő önismerettel rendelkeznének! Igazából most nem egy kerettantervet próbálok itt felvezetni, csak arra akarok kilyukadni, hogy mekkora kincs az, amikor tisztába kerülünk magunkkal! Megtudjuk mik az erősségeink, a gyengeségeink, és már nem mások által határozzuk meg önmagunkat, hanem egyszerűen tisztán látjuk a valós énünket mindenféle önámítástól mentesen.

Számomra ez az elmúlt egy év nagyon sokat adott. Elindultam egy olyan úton amiről csak halvány sejtésem volt, hogy talán létezik. Megismerni, és ami a legfontosabb: megszeretni azt, aki vagyok. Befogadni és elfogadni a múlt fájdalmait, és úgy felépíteni újra önmagam, hogy egy kerek egész legyek! És ez jó! Nagyon jó érzés. Hogy nem félek magamtól. Kinyílt a világ és már nem hátra, hanem csak előre akarok tekinteni :) és menni. Adni magamból és kapni másokból! Érezni azt, hogy okkal vagyok itt a Földön, és ami időt kaptam a sorstól, azt okosan beosszam. Kicsit szentimentális sorok ezek, de vállalom. Mert most így jó!

Saját fotó