Retrográd Plútó, avagy az utolsó felvonás
Május 2-án a jelenleg a Vízöntőben álló Plútó megkezdte a szokásos éves hátrálását, ami egészen október 12-ig tart. De szeptember 2-án - a mi életünkben utoljára - még benéz a Bak jegyébe. A Plútó minden évben átlag 5 hónapot tölt ebben a működésében. Ez egy olyan időszak, amikor belépünk Hádész birodalmába. A Plútó egy lassan mozgó bolygó, amely mind kollektíven, mind személyesen alakít át bennünket.
Amikor egy bolygó hátrál, arra ösztönöz bennünket, hogy fordítsuk befelé a figyelmünket, fedezzünk fel új perspektívákat, gondolkodjunk másként, mint korábban és találjunk új lehetőségeket a visszatérő problémáink megoldására. A Plútó fordulásának hetében néha küzdelmekkel, kihívásokkal, szembesülésekkel és a legmélyebb szorongásaiddal, traumáiddal találkozhatsz. A Plútó energiája kapcsolódik a halál és az újjászületés folyamataihoz, az árnyékban tartott részeinkhez, ezáltal a rejtett adottságainkhoz és erőforrásainkhoz is.
"Hadész a föld alatti kincsek, a még fel nem tárt bányák istene is, ezért gyakran „a leggazdagabb” jelzővel illették. A legendák szerint Hadész a halottak hozzátartozóinak fájdalomkönnyeiből és sóhajaiból alkotta meg a föld érceit." - Wikipédia
Itt található minden, amit szeretnénk a szőnyeg alá seperni. Az elfojtásaink, félelmeink, mindaz, amit szeretnénk elkerülni, vagy menekülni előle. Ha kell, akár egy egész életen át is.
Ez most egy brutálisan őszinte önvizsgálatot követelő folyamat, ami által rendkívüli "gyógyulások" mehetnek végbe. Vedlés a javából. Az elengedés - legyen szó egy kapcsolatról, egy szokásról, vagy egy munkáról, bármiről - nehéz lehet. De ez az elengedés lehetővé teszi az új dolgok belépését az életünkbe, amelyek sokkal inkább igazodnak a valódi énünkhöz. A Plútó nem hobbiból rombol. Okkal teszi. Azért, hogy amit "lerombolt", abból építsen valami újat. Teret nyisson arra, amit valóban szeretnénk.
A Plútó a Vízöntőben támogatja azt a képességünket, hogy objektív és távolságtartó perspektívát fogadjunk el azzal kapcsolatban, amit észreveszünk. Felszínre hozhat rejtett csoportdinamikákat, elavult hitrendszereket, vagy olyan ideológiákat, amiknek már rég lejárt az idejük. Rámutat az egyén és a csoportok közötti kapcsolati működésekre. Arra hív, hogy gondolkodjunk el azon, hogyan jelenünk meg a közösségünkben, hogyan mutatjuk meg magunkat a hozzánk közel állóknak, és hányadán is állunk önmagunkkal, hogyan gondolkodunk és cselekszünk akkor, amikor egyedül vagyunk.
Lehet el kell engedned egy olyan ideát, egy elvet, amit eddig gondoltál, elhittél magadról, vagy másokról. Eddig lehet azt hitted, hogy egy bizonyos működésed a személyiséged része, alapköve. Most meg kiderülhet, hogy valami egészen más volt a funkciója, más okból létezett. A személyiséged radikális átalakuláson mehet át, ami akár halálfélelemmel is járhat.
Magdi
Kép: saját kollázs