Telihold a Halakban és a részleges holdfogyatkozás
Szeptember 18-án hajnalban egy részleges holdfogyatkozással megspékelt teliholdban lesz részünk a Halak energiaterében, amiben a jegy két ura - Neptunusz és a Jupiter - is nagy szerepet vállal. Majd ahogy a holdfogyatkozások után lenni szokott, két héttel később (október 2.) egy gyűrűs napfogyatkozásunk lesz a Mérleg jegyében - de erről majd később.
A holdfogyatkozások nagyon erőteljes teliholdak, melyek akkor jönnek létre, amikor a Nap és a Hold szemben áll egymással, miközben a holdcsomópontok közelében vannak. A teliholdakhoz hasonlóan segíthetnek napvilágra hozni valamit, ami korábban nem volt tudatos, vagy nem láttál rá tisztán. Ez pedig lássuk be, elsőre nem mindig kellemes. Rátapinthat olyan elakadásainkra, ami a múltunkkal, a kötődéseinkkel és a rögzült viselkedés módjainkkal kapcsolatos.
A Halak a zodiákus utolsó állomása. Az új kezdet előtti vég.
A Jupiter közreműködése ebben a teliholdban felnagyítja a fejlődés és a tanulás iránti vágyunkat, ez pedig kihívást jelenthet számunkra abban, hogy összeegyeztessük a spirituális és az intuitív dolgokat a gyakorlati és a racionális dolgokkal. Lehetséges, hogy el kell engedünk az olyan hiedelmekhez, világnézetekhez és filozófiákhoz való ragaszkodásunkat, amelyek már nem támogatnak minket. Minden változik. Lehet, hogy x évvel ezelőtt egy bizonyos nézeted, működésed a fejlődésed szolgálta, de ma már, csak visszatart attól, hogy a következő lépcsőfokra lépj.
De ne felejtsd el, hogy nem minden változás nagy és grandiózus lépésekkel kezdődik. Ráadásul, ami neked kicsinek tűnik, az másnak könnyen egy hétmérföldes táv lehet. De ez fordítva is igaz. Nem vagyunk egyformák, ezáltal a változásaink is más-más iramban zajlanak.
A lányaimat - legtöbb esetben - 6 éve ugyanazon az útvonalon vittem haza autóval az iskolából jövet, ami magában foglal egy vasúti átjárós átkelést is. Gyakran álltunk sorban a sorompó felnyitására várakozva, hogy majd jobbra kisívbe kanyarodva folytassuk a hazavezető utat. Viszont egy héttel ezelőtt felfedeztem, hogy ha egy másik utcából közelítem meg az átjárót, akkor az elsőbbség révén - időt is spórolva - nem kell vesztegelnünk akár több sorompót is kivárva a sorban. Nagyon meglepődtem magamon. Miért nem kerestem eddig új utat a megszokott helyett? Mi történhetett, mi kellett ahhoz, hogy most meglássam van más választási lehetőségem? De a csavar a történetben az, hogy ma, automatikusan a régi úton mentem és ezt már csak akkor vettem észre, amikor már nem volt lehetőségem visszafordulni. Viszont a magyar nyelv csodálatos feszültségcsökkentő eszközeit használva, szépen elküldtem magam egy tengeren túli melegebb éghajlatra, hogy na ez meg mi a retkes béka combja volt? Persze két pillanattal később jót nevettem magamon.
A holdfogyatkozás a Halakban arra hív minket, hogy vessünk egy pillantást arra, mi ér véget az életünkben, és hogyan viszonyulunk az elengedéshez? Ez egy lehetőség arra, hogy odafigyeljünk arra, hogyan navigálunk az átmenetekben, és hogyan érezzük magunkat, amikor elérkezett az idő, hogy lezárjunk egy fejezetet, de még fogalmunk sincs arról, mi következik.
Kép: saját kollázs