Vénusz a Rákban 💖🦀

Július 31-én, a kora reggeli órákban a Vénusz elhagyta az Ikrek légies, kíváncsi jegyét, és belépett az emlékezet, az intuíció és az érzelmi mélység birodalmába: a Rákba.

💖A Vénusz megmutatja, mit értékelünk, mit találunk szépnek, hogyan kapcsolódunk másokhoz, és hogyan vágyunk arra, hogy hozzánk kapcsolódjanak. A harmónia, az öröm, a vágy, a vonzerő és az intimitás bolygója, miközben a szeretet és az önértékelés rétegeit is érinti.

🦀 A Rák jegye a Hold uralma alatt áll. Természeténél fogva érzékeny, gondoskodó, ösztönösen védelmező és erősen kötődik az otthonhoz, a családi gyökerekhez, az érzelmi biztonsághoz. Egy erős Rák-minőségű ember érzelmileg vezérelt, együttérző, és mélyen vágyik arra, hogy tartozzon valahová.

A Vénusz Ikrekben töltött időszaka a mozgásról, a gyors eszmecserékről, a mentális stimulációról, a flörtről és a kíváncsiságról szólt - hiszen a Vénusz ebben a jegyben társasági és verbális minőségeket ölt. A Rákban viszont a Vénusz már nem beszélni akar az érzéseiről - nem érteni vágyja őket. Érezni. És nemcsak a sajátjait, hanem a másikét is.

🤍Amikor a Vénusz magára ölti a Hold palástját, a szerelem - vagy szeretet - intuitívvá és védelmezővé válik. Megnyílunk a biztonság felé, a mélyebb, minőségi kapcsolódások felé. Az ismerősségre vágyunk - arra, hogy olyanokkal legyünk együtt, akik mellett otthonosan érezzük magunkat. Akiket valóban közel engedhetünk a szívünkhöz.

Most a vágy a szív nyílásával párhuzamosan növekszik. A vonzalom a ráhangolódásban fokozódik. A szépség pedig... feltárul azokban a puha terekben, mint amikor valaki emlékszik a kedvenc dalunkra, vagy életünk egy jelentős mozzanatára. A megosztott csend kényelmében, a magyarázkodás nélküli intimitásban és az érintés időtlen pillanatában.

🫣Ezen átmeneti időszak alatt mindannyian egy kicsit érzékenyebbnek, egy kicsit sebezhetőbbnek érezhetjük magunkat. De erő rejlik ebben a lágyságban. Csendes erő. Mert ez, az a képességünk, hogy gondoskodjunk, meghallgassunk, csak ott legyünk - önmagunk és mások számára is. És gyengédséget nyújtsunk egy olyan világban, amely oly gyakran elfelejti, mennyire szükségünk van erre.

❤️‍🩹A Rákban járó Vénusz érzékeny és sérülékeny arra, hogy mások mennyire tartják őt fontosnak. Hajlamos úgy érezni, hogy csak akkor értékes, ha gondoskodik másokról, ha mindig jelen van, ha hasznos, ha áldozatot hoz. Ebben az érzelmi működésmódban könnyen kialakulhat egyfajta függés az elismeréstől. Hogy ő így ér valamit, így szerethető. De miközben olyannyira másokra figyel, elfelejt a saját érzelmeire és a saját szükségleteire hangolódni.

És még ha élvezi is, hogy támogathat, segíthet és jelen van mások számára, belül ott él az a vágy, hogy ő maga is táplálást, figyelmet, megértést kapjon. De legfőképp önmagától - még ha ez oly sokáig rejtve is marad előle!

🤗 Amikor valaki megtanulja elég jól szeretni magát - még a tökéletlenségeit is elfogadva -, gondoskodni önmagáról, egy olyan belső erőre tesz szert, amely már nem külső visszajelzésekre épül. Hanem önbecsülésre és belső tartásra. Ebből az erőből fakad a mozdulás. Az indulás. A cselekvés. Nem azért, mert mindig teljesen biztosak vagyunk magunkban, hanem mert egyre kevésbé függünk attól, hogy mások mit gondolnak. Így lépünk - olykor bizonytalanul, de mégis önazonosan. Nem várva többé a jóváhagyásra, vagy a tökéletes pillanatra.

💬 Mert a halogatás mélyén gyakran ilyen és ehhez hasonló belső hangok húzódnak meg:

„Ha én nem csinálom meg, akkor úgysem lesz kész.”

„Másnak nagyobb gondja is van.”

„Ha most megállok, minden szétesik körülöttem.”

„Nem akarok önzőnek tűnni.”

„Minek beszéljek erről, úgysem ért meg.”

„Majd ha mindent elvégeztem, foglalkozom magammal is.”

„Ugyan már, minek erre vágyni. Ez az álom amúgy is túl lehetetlen.”

👀🫀A Vénusz a Rákban most arra hív, hogy figyeljünk befelé - halljuk meg saját szükségleteinket, érzéseinket, vágyainkat. Még akkor is, ha azok szokatlannak, vagy „túl soknak” tűnnek. Hogy ne tagadjuk meg érzékenyebb, sebezhetőbb részeinket, hanem megtanuljuk a velük való kapcsolódást. Az öngondoskodás nem önzés, hanem belső éltető erő. Ez az az energia, amiből aztán másokat is valóban tudunk táplálni.

🧺 Mert nem kell mindig adni. Nem kell mindig mások poharát töltened. Főleg akkor nem, ha már magad is szomjazol. Az a gondoskodás, ami nem önmagunk elhagyásából fakad, hanem abból, hogy mi is figyelmet kapunk - először önmagunktól -, egészen más minőség. Ilyenkor a jelenlétünk már nem bizonyít, nem magyaráz, csak van. És ez a szeretet akkor is létezik, ha pihenünk. Ha nemet mondunk. Ha határt húzunk.

❓Ha van kedved kérdezd meg magadtól:

- Milyen gondoskodásra vágyik most a szívem?

- Mikor és hogyan szoktam háttérbe tolni a saját érzéseimet?

- Mit tanultam gyerekként a szerethetőségről? Hogy csak akkor vagyok értékes, ha adok?

- Kinek vagy minek próbálok még mindig megfelelni?

💌 A Rák Vénusz tranzitja azt üzeni: Ne várj tovább. Ne várj külső engedélyre. Ne várj megmentésre. Kezd el most megadni magadnak mindazt, amire szükséged van. A belső biztonságod nem kívülről jön. Te vagy az, aki felépítheti.

Magdi

Kép: saját kollázs