November 8-án, 03:19-kor az Ikrekben hátráló Uránusz visszalépett a Bikába, hogy lassan elkezdje lezárni 2018 májusában indult tranzitját, ami 2026. április 26-ig tart - a retrográd mozgása pedig, február 4-ig.
Az Uránusz a villámcsapás ereje. Hirtelen és kiszámíthatatlan. A Bikában járva 2018-óta úgy rázta meg a világgazdaságot, az élelmiszerellátást, valamint a pénzről, a biztonságról és a kapcsolódásokról alkotott értékrendjeinket, mint egy kozmikus áramütés.
Az elmúlt hét év folyamatai közel hasonlóak voltak, mint az 1930-as évek nagy gazdasági világválság idején zajlottak, csak mindezek most modern köntösben járnak: a digitális óriáscégek uralmában, a kriptovaluták gyors meggazdagodásba hajszoló és összeomló világában, továbbá abban, ahogy a föld, az információ és még a figyelmünk is fokozatosan árucikké vált.
Az Uránusz energiája mindig felforgató. Megbontja a régi struktúrákat, és ami ezt követi, az új módokon hozhat felszabadulást - de akár új korlátokat is.
Személyes szinten, ahogy a retrográd Uránusz a Bikába lép, mintha azt kérdezné: "Drágám! Nem felejtettél el valamit?" Hogy amit eddig létrehoztál - legyen az anyagi biztonság, belső stabilitás, karrier, kapcsolat, vagy a képed önmagadról - valóban belőled fakad? Valóban téged tükröz? Vagy csak próbáltál megfelelni annak, amit mások, netán a társadalom értéknek nevez?
Mert lehet, hogy az a ház, amit oly gondosan felépítettél, mostanra használatra kész - de amikor beköltözöl, kiderül, hogy a falak mögött zárlatosak a vezetékek, a tartógerendákat belülről rágja a szú, és az egész épület lassan süllyed a homokpadra öntött alapzaton.
Asztropszichológiai szempontból a Bika az ösztönös pszichét jelképezi - azokat a szokásokat, komfortzónákat és a lényünk azon részét, amely örömöt és stabilitást keres. Az Uránusz ezzel szemben a felszabadulás és ébredés archetípusa - az a részünk, amely nem hajlandó aludni, még akkor sem, ha az az ágy felettébb kényelmes.
Amikor az Uránusz retrográd, ez az ébredés befelé fordul. Ez az a pillanat, amikor becsap a villám a fejhadiszállásba: „Na, várjunk csak… miért is fontos ez nekem? Miért adok erőt/hatalmat valaminek, ami nem is táplálja a lelkemet? Miért fektetek valamibe annyi energiát, ami csak folyton elvesz belőlem valamit?"
És bármi is legyen az, ami nálad ebben a retrográd időszakban a címlapra kerül, nem azért történik, mert bármit is rosszul csináltál volna, hanem azért, hogy újra kapcsolatba kerülj azzal, ami valóban élő, valóban lélegző és tápláló számodra. Mert ha túl messzire kerültél a szívedtől, a lelkedtől, a testedtől, akkor ez az ébresztővekker hangja, hogy ideje visszatérni hozzá - és lehet, hogy nem úgy, ahogy elsőre gondolnád.
„Hihetetlen változás történik az életedben, amikor úgy döntesz, hogy átveszed az irányítást azok felett a dolgok felett, amelyek felett hatalmad van, ahelyett, hogy azok felett akarnál irányítást gyakorolni, amelyek felett nincs.” - Steve Maraboli: Az élet, az igazság és a szabadság -
Időről-időre kénytelenek vagyunk rátekinteni arra, hogy a múltban miért és hogyan tettünk bizonyos dolgokat. És nem azért, hogy ott ragadjunk, hanem így más szemmel láthatjuk, hova vezetett a régi, és már miért nem életképes a jövőre nézve. Ez kihatással lehet életünk minden területére, hiszen amit értéknek tekintünk, az formálja a gondolkodásunkat, a döntéseinket és a cselekedeteinket.
És itt jön a kérdés: "Hol tartanak még fogva a gondolataid?" Az Uránusz, mint a Merkúr magasabb oktávja, rávilágít az elavult mentális spirálokra, és segít lebontani azt a belső ketrecet, ami az elméd épített számodra.
A retrográd Uránusz célja, hogy felgyorsítsa az individuáció folyamatát, és arra ösztönözzön minket, hogy hátrahagyjuk azt, amin már túlnőttünk, ami már nem azonos velünk: kondicionálásokat, tetszetős szokásokat, félelmeket, és a mások elvárásainak való megfelelésből fakadó választásokat.
Ha átengeded magad a változásnak, az élet nem vihar többé, hanem ritmus, amelyre végre táncolhatsz.
Magdi
Kép: saját kollázs
