Újhold a Bikában 🌚♉️

Május 16-án, 22:01-kor tetőzik az újhold a Bika jegyében.

Vannak hetek, amelyek észrevétlenül merítenek ki minket, és akarva-akaratlanul a felszín alá kényszerítik a tekintetünket. Mintha a biciklink kereke eresztene valahol. Először csak annyit érzünk, hogy nehezebb haladni, nagyobb erőfeszítés tekerni, aztán egyszer csak megállunk, lenézünk, és észrevesszük: lapos a gumi. Azonban a lyukat még nem látjuk.

Emlékszem, régen ilyenkor víz alá merítettük a belsőt, hogy megtaláljuk a szivárgás helyét. Figyeltük, hol jelennek meg a buborékok, majd - ha szerencsénk volt, és akadt otthon javítókészlet - jött a ragasztás és a várakozás. Időt kellett hagyni a száradásnak, mielőtt újra biciklire pattanhattunk.

Az elmúlt időszakban annyi változás történt "kint" és "bent" egyaránt, hogy sokaknál egyszerűen nem maradt idő a feldolgozásra és az integrálásra. A Skorpió telihold intenzitása és a retrográdba forduló Plútó mintha még mélyebbre húzta volna ezt az egész folyamatot: régi érzések, testi feszültségek, ismerős gondolati körök és kimondatlan fájdalmak mozdultak meg. Mire az egyik hullám érzelmileg vagy mentálisan leülepedhetett volna, már érkezett is a következő.

A Skorpió energiája a pszichénk alvilágába húzott minket. Oda, ahol énünk korai kötődési sebei által formált énrészeink vártak ránk. Azok a részeink, amelyek megtanulták a szeretetet a teljesítménnyel, az értékességet a kimerültséggel, a biztonságot a túlzott éberséggel, a valahová tartozást pedig az önfeladással azonosítani. 

És a Bika újholdja most szorosan kapcsolódik ahhoz, amit a legutóbbi Skorpió telihold feltárt. Talán elkezdted tisztábban látni a régi működési mintázataidat, bizonyos sebek gyökereit, vagy visszahívni önmagad azon részeit, amelyeket sokáig a túlélés, a szégyen vagy az önvédelem rétegei alá temettél. De most a kérdés az, hogy mi történik a felismerés után? Hol érsz partot az alvilági utazás után?

Könnyű nyomást érezni ilyenkor, hogy a felismeréseinkkel azonnal kezdjünk valamit - erőltessük a változást, sietessük a megújulást, és próbáljuk meg a lehető leggyorsabban lendületbe hozni az átalakulást.

De ez a Bika újhold valami mást kér - ami sokak számára talán sokkal nehezebb, mint elsőre gondolnák. Mert ez a Hold nem azt akarja, hogy bármit is erőltess. Arra kér, hogy lassíts le, és  horgonyozd le magad a testedbe, ide a jelenbe.

Ez a Bika újhold a megtestesülésről szól. Arról, hogy kapcsolatba lépjünk a testünkben rejlő valósággal, és onnan induljunk tovább. Amit korábban feltártunk, az most megkívánja, hogy megvizsgáljuk, hol is élnek ezek az érzések a testünkben, és hogyan hatnak a mindennapjainkra. Mert a valódi átalakulás akkor válik tartóssá, ha az idegrendszerünk is vele tart, nem csak az elménk.

A Bika a zodiákus második jegye. Ha a Kos az a szikra, amely kijelenti: "Létezem", akkor a Bika egy csendesebb, de ugyanolyan fontos kijelentéssel követi: "Ide tartozom". Amit a Kos kezdeményez, azt a Bika stabilizálja. Fix földjegyként az energiát formába, az érzékiségbe, a megtapasztalásba horgonyozza. Ez az állat nem siet. Nem pazarolja az energiáját. Tudja, hogy biztonságot nem az állandó éberségben, hanem a jelenlétben talál.

Egy olyan korban élünk, amely a felszínességet és az állandó ingereket jutalmazza. A gyorsaságot és a produktivitást éltetjük, miközben az egyénre úgy tekintünk, mint egy folyamatosan tökéletesítendő termékre. Eközben pedig pont azokat a kapcsolatokat és értékeket veszítjük el, amelyekért egyáltalán érdemes élni.

Ezért is kulcsfontosságú itt a Vénusz szerepe - a Bika és ezen újhold uralkodóbolygója.

A Vénusz irányítja a gyönyörökhöz, az értékekhez, a szépséghez, az érzékiséghez és magához a befogadóképességhez való viszonyunkat. Ő az a részünk, amelyik emlékszik arra, hogy a test nem csupán a termelékenység eszköze, hanem egy élő érzékelő tér, amelyen keresztül az életet megízlelhetjük, megérinthetjük, átélhetjük és befogadhatjuk.

Ebben az értelemben a Bika érzékivé válik - és ez messze túlmutat a szexualitáson. Sokkal inkább az élettel teli jelenlétről szól. Arról az állapotról, amikor valóban a testünkben létezünk.

Mert amikor az idegrendszer túlélésre és kontrollra rendezkedik be, az érosz fokozatosan visszahúzódik. Elzsibbadunk, túlgondolunk, és lassan szétforgácsoljuk magunkat a teljesítmény, a figyelem és az állandó készenlét között.

A Bika viszont visszahív a testbe. Vissza az érzékekhez. Vissza a földbe, ahol az élet gyökeret ereszthet.

Ez az archetípus irányít mindent, ami azért növekszik, mert törődnek vele. Ami azért marad tartós, mert védve van, és ami azért válik igazán értékessé, mert időt, energiát és valódi jelenlétet fektettek bele.

Jelenleg a Vénusz, az Ikrek késői fokain járva nem követel merev bizonyosságot, vagy azonnali tökéletességet. Kíváncsiságra ösztönöz. Kísérletezésre, játékra invitál. Arra a hajlandóságra, hogy új módokat fedezzünk fel az önmagunkkal való kapcsolódásra anélkül, hogy azokat azonnal identitássá akarnánk szilárdítani.

Vannak dolgok, amiket felesleges sürgetni. Ez leginkább arra igaz, ami még csak most keres formát bennünk. Néha a legnagyobb lépés nem az elindulás, hanem az, hogy megengedjük magunknak a megérkezést.

A Bika újhold valójában arra tanít, hogyan maradjunk kapcsolatban önmagunkkal egy olyan világban, amely folyamatosan kifelé húzza a figyelmünket. Hogy hogyan lakjuk be újra a saját testünket, és hogyan válhat a jelenlét elvont spirituális fogalom helyett valódi, megélt tapasztalattá.

Nem kell most mindent érteni, és nem kell azonnal válaszokat találni. Elég, ha csak élvezzük a létezés egyszerűségét. Amikor egy pillanatra megpihenünk a fotelben, megérezzük a tüdőnk tágulását, és tudatosítjuk, hogy a föld ebben a másodpercben is megtart minket. Talán néha ennyi is elég.

Magdi

Kép: saját kollázs