Ostara és a nyúl


Ostara a tavasz és a hajnal istennője egyik tavasszal későn érkezett és emiatt hatalmas bűntudatot érzett. Mélységesen megdöbbent, amikor az erdőben egy kismadárral találkozott, aki a földön feküdt. Haldoklott, mert a szárnyai elfagytak a hóban. Ostara együttérzésből magához vette és házi kedvencének fogadta, vagy ahogy a monda egyes változatai tartják, a szeretőjének. Sajnálta, hogy a szegény madár már nem tud  többet repülni, így hófehér nyúllá változtatta, és képessé tette a őt a gyors futásra, ezáltal minden vadász elől elmenekülhetett. Lepusnak nevezte el.

Tiszteletben tartotta korábbi madáréletét ezért lehetővé tette számára, hogy a szivárvány minden színében tojásokat tojjon. Vajon mire gondolhatott Ostara istennő, amikor vadnyúllá változtatta a madarat? A döntés végül visszafelé sült el, mert az istennő megharagudott rá egyik alkalommal. Dühében feldobta az egekbe, ahol az Orion (a Vadász) csillagkép lábai alá került. A mai napig ott van, és a Lepus (a Nyúl) csillagképként ismerjük. Idővel Ostara megenyhült, majd megengedte a nyúlnak, hogy minden évben egyszer visszatérhessen a földre, hogy átadja színes tojásait a tavaszi Ostara ünnepségen résztvevő gyerekeknek.

A nyulat számos ősi hagyományban szentként tisztelték, és a holdistennőkkel és a vadászat különféle isteneivel hozták kapcsolatba. Sok kultúrában a nyulakat és a tojásokat értékes gyógymódként tartották számon a termékenységi problémákra. Az ókori Görögországban és Rómában a nyulakat a szerelemmel, a vággyal, a termékenységgel és az újjászületéssel társították.

Szűz Mária lábánál ülő fehér nyúl ábrázolása a kereszténység győzelmét jelentette a vágy, vagy a test felett. A nyúl által mutatott sebesség a bűn és a kísértés elől való menekülés szükségességét szimbolizálta, és emlékeztetett az élet gyors múlására.

A nyúl alakváltó szimbólum, az újjászületést és a megújulást képviseli, a tojás pedig maga az élet.

A húsvéti hagyományok arra szolgálnak, hogy emlékeztessenek bennünket az újjászületés körforgására és életünk megújulásának szükségességére. Húsvét történetében a keresztény és pogány hagyományok finom szövevénye lengi át eme ünnepet.

Mindenkinek Kellemes Húsvétot kívánok!

Szeretettel,
Magdi

(Kép: saját kollázs, felhasznált irodalom: Eclectic Witchcraft)